Amikor egyedül vagyok elő törnek belőlem a régi emlékek... a sebek felszakadnak és hirtelen ömleni kezd a vér... fáj. nagyon fáj. de olyankor erőt veszek magamon bekötözöm ápolgatom és nyugtatom magam h majd elmúlik, mert végül is egy sebnek el kell múlnia. de úgy látszik ez egy nagyon nagyon mély seb lehet és így rám tőr a múlni nem akaró fájdalom. vajon van olyan "szer" ami végleg segít a seb gyógyulásában? lehet ha újra eljutnék a helyre ahol a sebet szereztem, csak éppen minden másképp alakulna és más emberek lennének ott akkor megtalálnám amit annyira kerestem amikor a sebet szereztem, s a seb hirtelen eltűnne...